A magyar építőipar jelentős kihívásokkal küzd. A lakhatási válság, a növekvő építési költségek és a szakemberhiány sürgős megoldásokat igényel. Az Ineton Kft., hazánk egyik vezető előregyártott betonelemgyártó vállalata a moduláris építkezést kínálja alternatívaként. A cég innovációra és fenntarthatóságra építi stratégiáját, vezetője, Gönczöl Péter pedig mérnöki és projektmenedzsment tapasztalatát ötvözve alakítja a vállalat jövőjét. Vele beszélgettünk.
Az Ineton Kft. Alsónémediben működő gyára az egyik legmodernebb előregyártott betonelemgyártó létesítmény Európában. „Célunk, hogy az építőipart egy fenntarthatóbb és hatékonyabb irányba tereljük” – hangsúlyozza érkezésünkkor a vállalat vezetője, Gönczöl Péter. Több évtizedes tapasztalatával és innovatív szemléletével az Ineton olyan technológiát honosít meg, amelyek gyorsabb kivitelezést, magasabb minőséget és alacsonyabb környezeti terhelést tesznek lehetővé.
Miközben bejárjuk a létesítményt, Gönczöl Pétert az iparág kihívásairól, a moduláris építkezés előnyeiről és a cég jövőképéről kérdezzük.
Hol kell keresni a lakhatási kihívások okait?
A magyar kormány célja, hogy évente 25 ezer új lakás épüljön, azonban a jelenlegi építőipari kapacitás ezt nem tudja kiszolgálni.
„Jelenleg évente csupán 16-18 ezer lakás készül el, ami még a meglévő állomány pótlására sem elegendő”
– mutat rá Gönczöl Péter. Az épületállomány elöregedése tovább nehezíti a helyzetet: a hetvenes-nyolcvanas években épült panellakások jelentős része elérte azt a műszaki szintet, ahol a felújításuk gazdaságtalan, és sok esetben célszerűbb lenne lebontani őket, helyettük pedig új, korszerűbb épületeket létrehozni.
A szakemberhiány az egyik legnagyobb akadály, amely miatt a kivitelezések elhúzódnak, a költségek pedig folyamatosan növekednek.
„A hagyományos építési technológiák már nem biztosítanak kellő hatékonyságot és fenntarthatóságot”
– magyarázza Gönczöl Péter. Az építőipari kapacitás korlátai miatt a kívánt lakásszám elérése komoly kihívást jelent, miközben a lakhatási problémák megoldása elengedhetetlen.
„Az előregyártás biztosíthatja a korszerűbb épületek hosszú távú fenntarthatóságát, csökkenti a költségeket, a helyszíni munkaerőigényt, ami megoldást kínál a szakemberhiányra és jelentősen gyorsítja a kivitelezést” – teszi hozzá.
Miért épp a moduláris építészet?
Az előregyártott moduláris építkezés egyik legfőbb előnye a gyors kivitelezés. Az elemeket ellenőrzött ipari környezetben állítják elő, ami garantálja azok precizitását, hosszú élettartamát és a kivitelezési hibák minimalizálását.
A homlokzati megoldások terén az előregyártott technológia további előnyöket kínál. A vasbeton szendvicspanelek jelentősen ellenállóbbak az időjárási hatásokkal és a mechanikai sérülésekkel szemben. Míg a hagyományos vakolatrendszerek gyakran károsodnak vagy algásodnak, addig az előregyártott elemek hosszú távon is megőrzik esztétikai és műszaki minőségüket.
„A belvárosi környezetben a dryvit rendszerek gyorsabban elhasználódnak, míg az előregyártott betonelemek tűzvédelmi és akusztikai szempontból is jobb teljesítményt nyújtanak”
– hangsúlyozza Gönczöl.
Összességében az előregyártott építkezés nemcsak gyorsabb és gazdaságosabb megoldás, hanem a modern városfejlesztési igényekre is hatékony választ ad.
Mit tanulhatunk más országoktól?
Az előregyártott építkezés világszerte bevált módszer, amely számos országban sikeresen enyhítette a lakhatási problémákat. „Dániában és Ausztriában a lakásválság gyakorlatilag megszűnt az előregyártott technológia széleskörű alkalmazásának köszönhetően” – emeli ki Gönczöl. Az építőipari automatizáció és a moduláris megoldások révén ezekben az országokban a lakásépítés gyorsabb, költséghatékonyabb és kiszámíthatóbb lett.
A moduláris építési technológia ráadásul a lakóépületek mellett irodaházak, középületek és ipari létesítmények esetében is kiválóan alkalmazható.
Európa mellett világszerte egyre nagyobb az érdeklődés az előregyártott technológiák iránt. „Nemrégiben egy ausztrál delegáció látogatott el hozzánk. Sorozatgyártású lakásépítéshez keresnek hatékony megoldásokat” – meséli a vállalat vezetője. Ausztráliában eddig főként fából készült földszintes épületeket emeltek, de a növekvő urbanizáció miatt egyre nagyobb igény van a többemeletes lakóépületekre, amelyekhez a tartósabb és biztonságosabb vasbeton szerkezet nyújt hatékony megoldást.
Az előregyártás a környezetnek is jó?
Az építőipar globálisan az egyik legjelentősebb szén-dioxid-kibocsátó ágazat, ezért a fenntartható megoldások bevezetése elengedhetetlen. Az előregyártott technológia jelentősen csökkenti a környezeti terhelést azáltal, hogy minimalizálja az anyagveszteséget és az építkezéseken keletkező hulladék mennyiségét.
„A gyártási folyamat során kevesebb segédanyag szükséges, illetve az építési helyszínen is csökken a bontási és vésési munkák aránya, ami nemcsak hatékonyabbá, hanem környezetkímélőbbé is teszi a kivitelezést”
– mutat rá Gönczöl Péter, hozzátéve: az Ineton Kft. célja, hogy még tovább csökkentse az építkezések ökológiai lábnyomát.
Innováció és digitalizáció a jövő?
Az Ineton Kft. az építőipar digitalizációját és automatizációját szorgalmazza. „Fontos számomra, hogy a csapatunk innovatívan gondolkodjon és mindig a jövőbe tekintsen. A teljes folyamatot – a tervezéstől a kivitelezésig – digitális rendszereinkkel követjük nyomon” – mondja.
A gyártás során egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális megoldások és az előregyártott szerkezetek, például a komplett fürdőszobai modulok vagy beépített nyílászárók üzemi előállítása. Ezek a fejlesztések jelentős időmegtakarítást eredményeznek az építkezéseken, miközben minimalizálják a kivitelezési hibákat és az anyagveszteséget.
Mit tanácsol a technológiára nyitottaknak?
„A legfontosabb, hogy ne a múlt tapasztalataira építsenek, hanem a jövőben gondolkodjanak.
Az előregyártás lehetőséget ad a gyors, költséghatékony és fenntartható építkezésre, de ehhez a beruházóknak is alkalmazkodniuk kell. A pontos tervezés kulcsfontosságú: a XXI. századi építőiparban nincs helye az utólagos módosításoknak és rögtönzéseknek. A változás nem kérdés, aki időben elkezdi megismerni és alkalmazni az új technológiát, az a következő években versenyelőnybe kerül” – szögezi le Gönczöl.
A kérdés már nem az, hogy ez az előregyártás elkerülhetetlen-e, hanem az, hogy a magyar építőipar milyen gyorsan képes átállni.
Bár az iparág kezdetben óvatos az új technológiákkal szemben, a nemzetközi tapasztalatok és a gazdasági elemzések egyértelműen bizonyítják, hogy a számos kihívásra megoldást kínál.
„Azok számára, akik tíz éven belül építkezést terveznek, már most érdemes megismerkedni az előregyártott építkezés előnyeivel”
– hangsúlyozza Gönczöl Péter.
Gondolatok útravalóul
Ahogy a látogatás lassan befejeződik, egy gondolat nem hagyott nyugodni: vajon hol tartana ma az építőiparunk, ha már évekkel ezelőtt elindult volna az az innovációs folyamat, amelyet most Gönczöl Péter és csapata vezet? Nem egy szokványos vezetővel beszélgettünk, hanem egy olyan emberrel, aki nemcsak látja a jövőt, hanem formálja is azt. Egy olyan szakemberrel, aki nem elégszik meg azzal, hogy „így szoktuk csinálni”, hanem folyamatosan keresi a jobb, gyorsabb, fenntarthatóbb megoldásokat.
Talán mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor valami valóban működőképes megoldás ott van előttünk – mégis sokan csak a partvonalról figyelik a megvalósulását. Gönczöl nem ilyen. Ő nem vár másokra, lép és megmutatja, hogy az építőiparnak van egy másik útja is. Egy olyan út, amely nem a kompromisszumokról, hanem a fejlődésről szól.
A beszélgetésünk végére egyre világosabbá válik, hogy az építőipar, minden technológiai innováció mellett, valójában emberekről szól. Azokról, akik nap mint nap dolgoznak az építkezéseken, és azokról, akik majd ezekben az épületekben fognak élni. Az előregyártás sem egy elvont mérnöki koncepció, hanem egy lehetőség arra, hogy jobb otthonokat, fenntarthatóbb városokat és élhetőbb, emberibb környezetet hozzunk létre.
Borítóképet készítette: Kaiser Ákos
