A KSH és az MNB friss adatai egyaránt a magyar lakáspiac élénkülését mutatják. Az Otthon Start jelentősen megnövelte a lakáshitelek iránti keresletet, miközben az átadott lakások száma is emelkedik. A harmadik negyedévben azonban már visszaesett az új lakások építésére kiadott engedélyek száma. A Wekerle Plusz egyik legfontosabb feladata éppen az lehet, hogy a lakásvásárlási kereslet mellett a lakásépítéseknek is tartós lendületet adjon.
Két egymást követő napon két olyan statisztika is megjelent, amely alapján átfogó képet kaphatunk a magyar lakáspiac helyzetéről. A Magyar Nemzeti Bank november 3-án a szeptemberi lakáshitelezési adatokat tette közzé, a Központi Statisztikai Hivatal pedig november 4-én számolt be az év első kilenc hónapjának lakásépítéseiről és építési engedélyeiről.
A számok összességében kedvezőek: a lakáshitelezés éves összehasonlításban megduplázódott, az átadott új lakások száma közel harmadával emelkedett, és az építési engedélyekből is több született, mint egy évvel korábban. A részletesebb adatok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a lakáspiac fellendülése még nem egyenletes.
Rekordokat hozott az Otthon Start a lakáshitelezésben
Az MNB adatai szerint 2026 szeptemberében 226,2 milliárd forint értékben kötöttek új lakáshitel-szerződéseket Magyarországon. Ez több mint kétszerese az egy évvel korábbi, 112,7 milliárd forintos összegnek.
Az év első kilenc hónapjában az új lakáshitel-szerződések értéke megközelítette a 2269 milliárd forintot, ami 94 százalékos növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest. Ezzel már szeptember végére sikerült meghaladni a teljes 2025-ös év lakáshitelezési volumenét.
A látványos bővülés egyik legfontosabb motorja a 2025 szeptemberében elindított Otthon Start Program volt.
A szeptemberi 226 milliárd forintnyi új lakáshitelből 153 milliárd forintot az Otthon Start keretében kötöttek meg, összesen 4355 szerződéssel. A támogatott lakáshitelek teljes összege pedig meghaladta a 170 milliárd forintot, vagyis az új szerződések értékének háromnegyedét államilag támogatott konstrukciók adták.
A kedvezményes hitel tehát kézzelfoghatóan szélesítette a finanszírozási lehetőségeket, és olyan nagyságrendű lakásvásárlási keresletet segített fenntartani, amelyre a korábbi években nem volt példa.
A támogatott hitelezés felfutása különösen annak fényében jelentős, hogy a piaci lakáshitelek szeptemberi szerződéses összege éves összehasonlításban közel 20 százalékkal csökkent. A lakáshitelpiac növekedését így döntően a támogatott konstrukciók biztosították.
A lakásépítések száma is emelkedett
A KSH november 4-én megjelent gyorstájékoztatója szerint 2026 első három negyedévében 9803 új lakást vettek használatba Magyarországon, 31 százalékkal többet, mint 2025 azonos időszakában.
A növekedés az ország szinte egészére kiterjedt. Budapesten 59 százalékkal, a megyei jogú városokban 24 százalékkal, a többi városban 12 százalékkal, a községekben pedig 17 százalékkal több új lakás készült el.
Különösen figyelemre méltó a főváros teljesítménye: Budapesten 3998 lakást adtak át az első kilenc hónapban, ami az országos lakásépítések 41 százalékát jelentette. A fővárosi átadások több mint fele két kerületre koncentrálódott: a XIII. kerületben 1146, a X. kerületben 1109 új lakás készült el.
A harmadik negyedév önmagában is erős növekedést mutatott. Július és szeptember között 3525 lakást vettek használatba, szemben az egy évvel korábbi 2361-gyel. Ez 49 százalékos emelkedés.
Az átadott lakások számának növekedésében ugyanakkor még elsősorban a korábbi években megkezdett fejlesztések játszanak szerepet, hiszen egy társasház felépítése és használatbavétele hosszabb folyamat. Az Otthon Start kedvező keresleti hatásai ezért közvetlenül a hitelezésben, az építési oldalon pedig inkább hosszabb idő alatt jelentkezhetnek.
Az építési engedélyeknél is növekedés látszik, de a harmadik negyedév már figyelmeztető jel
A jövőbeni lakásépítések szempontjából legalább ilyen fontos az építési engedélyek alakulása.
A KSH adatai szerint az év első kilenc hónapjában 22 331 lakás építésére adtak ki engedélyt, illetve tettek egyszerű bejelentést. Ez 12 százalékkal haladta meg a 2025 azonos időszakában mért értéket.
A növekedés azonban nem volt egyenletes.
Míg az első negyedévben 9291, a másodikban 7297 lakás építésére született engedély vagy egyszerű bejelentés, addig a harmadik negyedévben már csak 5743-ra.
Ez 21 százalékos csökkenés a második negyedévhez képest, és közel 19 százalékos visszaesés a tavalyi harmadik negyedévhez viszonyítva.
Budapesten még látványosabb a változás. A fővárosban a második negyedévi 2926 után a harmadik negyedévben mindössze 969 új lakás építését engedélyezték, illetve jelentették be. Ez az előző negyedévhez képest 67 százalékos visszaesést jelent.
Az első kilenc hónap összesített, kedvező adatai mögött tehát már egyértelműen kirajzolódik egy lassulás. Ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a lakásépítési piac ismét tartós visszaesésbe fordul, hiszen a nagyobb társasházi fejlesztések engedélyezése időben egyenetlenül jelentkezhet. Arra azonban figyelmeztet, hogy a lakásépítések tartós növekedéséhez a kereslet ösztönzése mellett a beruházások kiszámíthatóságára is szükség van.
A Wekerle Plusz az új lakások építését is ösztönözheti
Ebben a helyzetben különös jelentősége van az Otthon Startot felváltó Wekerle Plusz Programnak.
Az új konstrukció megtartja a kedvezményes, fix kamatozású lakásfinanszírozás lehetőségét, de fontos különbséget tesz az új és a használt ingatlanok között. Új lakás vásárlása vagy építése esetén továbbra is legfeljebb 3 százalékos kamat érhető el, míg használt lakás vásárlásánál 5 százalék a kamat felső határa.
Ez a különbségtétel az új lakásoknak kedvezhet, és ösztönözheti azokat a vásárlókat, akik a használt ingatlanok helyett új építésű otthonban gondolkodnak.
A Wekerle Plusz ugyanakkor szűkebb jogosultsági feltételekkel működik, ezért a keresletre gyakorolt teljes hatása egyelőre nem ítélhető meg. A megváltozott ösztönzők önmagukban nem garantálják új lakásépítési beruházások elindulását.
A lakásépítési kínálat bővítését a Wekerle Lakásépítési Program előkészítése is szolgálja, amelynek céljai között a megfizethető lakások arányának növelése, a barnamezős területek hasznosítása és a kiszámíthatóbb beruházási környezet kialakítása is szerepel.
A következő időszak legfontosabb kérdése: sikerül-e a keresletből új lakásokat teremteni?
Az MNB és a KSH november eleji adatai alapján 2026 eddig egyértelműen élénkülést hozott a magyar lakáspiac több fontos területén.
Az Otthon Start jelentősen növelte a lakáshitelezést, az új lakások átadásainak száma emelkedett, és az első kilenc hónapban több lakásépítési engedély született, mint egy évvel korábban.
A harmadik negyedévi engedélyadatok viszont azt mutatják, hogy a lakáskínálat későbbi bővülése nem tekinthető magától értetődőnek.
A Wekerle Plusz és a hozzá kapcsolódó lakásépítési intézkedések előtt így kettős feladat áll: megőrizni az Otthon Start által megteremtett keresleti lendületet, és annak egyre nagyobb részét az új lakások építése felé terelni.
A következő évek lakáspiaci fordulatát végső soron nemcsak az mutatja majd meg, hogy mennyi kedvezményes hitelt vesznek fel a családok, hanem az is, hogy ezek segítségével mennyi új otthon épül Magyarországon.
