A tavalyi erőteljes növekedés után 2026-ban kiegyensúlyozottabbá válhat a magyar lakáspiac. Az MBH Elemzési Centrum várakozásai szerint az új lakások építése és a lakáshitelezés tovább bővülhet, miközben az áremelkedés üteme lassul, az adásvételek száma pedig elmaradhat a 2025-ös szinttől.
Az ingatlanpiacot jelenleg több kedvező gazdasági tényező is támogatja. Júliusban 1,2 százalékos inflációt mértek, a jegybanki alapkamat 5,75 százalékra csökkent, miközben a reálbérek tovább emelkednek. Az idei bruttó béremelkedés megközelítheti a 9 százalékot.
Horti Flóra, az MBH szenior ágazati elemzője szerint ezek a tényezők továbbra is támogatják a lakásvásárlási kedvet, ugyanakkor a tavaly tapasztalt kiugró kereslet helyett idén már kiegyensúlyozottabb növekedés jellemezheti a piacot.
Több új lakás épülhet
A kínálati oldalon már látható az élénkülés. Az év első hat hónapjában több mint hatezer új lakást adtak át Magyarországon, ami 22 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek száma közben 30 százalékkal emelkedett.
Különösen Budapesten gyorsultak fel a fejlesztések: az új lakások kínálata az elmúlt tíz év legmagasabb szintjére nőtt.
Az MBH várakozásai szerint 2026-ban összesen mintegy 15 ezer új lakás készülhet el, 2027-ben pedig ez a szám akár a 20 ezret is elérheti.
Kevesebb adásvételre számítanak
A keresleti oldalon már visszafogottabb folyamatok láthatók. Míg 2025-ben közel 147 ezer lakásadásvétel történt, idén az elemzők 118 és 125 ezer közötti tranzakcióval számolnak.
Az év első felében mintegy 32 ezer szerződéskötést regisztráltak, ami 10 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A mérséklődő kereslettel együtt az áremelkedés üteme is lassult. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az éves lakásár-emelkedés a második negyedévre 17,8 százalékról 12,3 százalékra csökkent. Negyedéves összevetésben ugyanakkor 1,1 százalékos árcsökkenést mértek.
Az MBH szerint az ingatlanárak éves szinten tovább emelkedhetnek, de a 2025-ben tapasztalt 23,5 százalékos drágulás várhatóan nem ismétlődik meg.
Országosan 8–13 százalék közötti áremelkedésre számítanak 2026-ban.
A változás területenként eltérő lehet. Budapesten és az agglomerációban mérsékeltebb, a vidéki térségekben ugyanakkor nagyobb ütemű drágulás következhet.
Tovább erősödik a lakáshitelezés
A lakáspiac egyik legerősebb területe továbbra is a hitelezés. Az év első hat hónapjában 1578 milliárd forint értékben kötöttek új lakáscélú hitelszerződéseket,
ami 94,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi értéknél.
Az MBH Elemzési Centrum várakozása szerint az új lakáscélú hitelszerződések értéke 2026 egészében meghaladhatja a 2700 milliárd forintot. A lakáscélú hitelállomány 25–28 százalékkal bővülhet, így a hitelezési piac új csúcs közelébe kerülhet.
Az albérletek is tovább drágultak
Az albérletpiacon mérsékeltebb ütemű áremelkedés figyelhető meg. A KSH–ingatlan.com lakbérindex szerint
júliusban országosan 5 százalékkal, Budapesten 5,5 százalékkal voltak magasabbak a bérleti díjak, mint egy évvel korábban.
A fővárosi medián lakbér elérte a havi 260 ezer forintot. A vidéki nagyvárosok közül továbbra is Debrecen számít a legdrágább albérletpiacnak.
Az MBH Elemzési Centrum összességében arra számít, hogy 2026 a hazai lakáspiac stabilizálódásának éve lehet: az építési aktivitás és a hitelezés erős maradhat, miközben a tranzakciószám és a lakásárak növekedése a tavalyinál mérsékeltebb pályára kerülhet.
