Agóra

A művészet nála nemcsak a valóságra reflektáló tükör, hanem közösség- és valóságteremtés. Interjúnkban Csáji László Koppány a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet küldetéséről ad számot.

A zürichi műszaki egyetem professzorai a következő tíz évben arra próbálnak választ adni, hogyan tehető klímabarát építőanyaggá a beton úgy, hogy semmit sem veszít legértékesebb tulajdonságaiból.

Ma kilencven éve, 1935. november 20-án született Makovecz Imre, a magyar organikus építészet legmeghatározóbb figurája, a világszinten talán legismertebb magyar építész. A meghatározó építészre munkásságának öt "leg-épületével" emlékezünk.

Kastélyok, villák, házak a világ minden tájáról az élet múlandóságáról árulkodnak, miközben a természet szépen lassan átveszi az uralmat az építészet felett.

A „Mérnöknők” című kötet kapcsán Szabó Eszterrel beszélgettünk a vasi mérnöknők életútjairól, a női mérnöki pálya múltjáról és jelenéről, a láthatatlan terhekről és arról, miért nem nemi kérdés, hanem társadalmi hatású alkotás a mérnökség.

Stjepan Mikulić MI-szakértővel és tanácsadóval arról beszélgettünk, hogyan hat a technológia a regionális építészeti kultúrákra, milyen módon képes pontosabb, fenntarthatóbb döntéseket támogatni, és hogyan segít akár milliókat megtakarítani egy-egy projekt során.

A világon mindenhol gyors ütemben haladó szuburbanizáció az agglomeráció kiterjedését és egyben felértékelődését hozta magával, a növekvő és gyarapodó vonzáskörzeteknek azonban egyre több kihívással kell megbirkózniuk, hazánkban és nemzetközi viszonylatban egyaránt.

A tiroli grófi családból származó miniszter hazánk és ezen belül az Alföld valódi felvirágoztatójává vált – történelmünk talán legsúlyosabb traumája után.

A Téralkotók sorozatban ezúttal Király Zoltán építésszel, a 20. évfordulóját ünneplő TIBA Építész Stúdió vezetőtervezőjével beszélgettünk.

A hulladék nem szemét, hanem lehetőség – Bencze Dániel „Omega Project” című diplomamunkája ezt a gondolatot formálja épületté.

Hittel, szorgalommal, következetesen – vallja Varga Tamás DLA Ybl-díjas építész, a BME Építészmérnöki Karának dékánja, aki szerint a fejlődést nem követni, hanem előidézni kell.

Parádsasváron volt egykoron egy üveggyár, ami azonban immár 20 éve elhagyatottan áll. Mit lehet kezdeni egy ilyen kényes tájsebbel? Az alábbiakban Veres Dóra diplomamunkáját mutatjuk be, amelyben a komplexumot füst helyett gőzzel tölti meg és termálfürdővé alakítja azt. Az ötlet III. helyezett lett a Hello Wood Diplomadíjon.