Agóra

Miért nem látszik ma a ház mögött a tervező? Számít-e egy gyógyfürdőben, hogy milyenek a fények és a hangok? Betartatják-e a települések az arculati kézikönyvüket? Ezekről is beszélgettünk Mátis Barna építésszel, a Mátis és Egri Tervező Kft. ügyvezetőjével.

A Barnabás-torony 100 éves jubileuma egy olyan építészeti mérföldkő, amely jól szemlélteti, hogyan vált a Sagrada Família Gaudí látomásából Barcelona jelképévé és a világ leghíresebb templomává.

A tervezők egy végtelen hurokra épülő, mozgásból formált épület- és tájkompozíciót hoztak létre, amelyben az organikus tömegformálás, az eozin-metafora és a táji mintázatokból építkező téralakítás egységes vízióvá állt össze.

Megvan a tervpályázat eredménye, így már tudható, hogy fog kinézni a Debrecenbe költöző új Közlekedési Múzeum. A pályázat győztese, a DAW Építész Stúdió lett.

A debreceni Magyar Közlekedési Múzeum tervpályázatán az Archiko, a GAV-ART Stúdió és a T1 Studio közös munkája a II. díjat nyerte el.

Egyre többen és többször hivatkoznak Debrecenre Magyarország második fővárosaként. De valóban érdemes a város erre a címre? Többek között erről kérdeztük Papp Lászlót, a város polgármesterét, aki a múzeumköltöztetésekkel kapcsolatos kritikákra is válaszolt.

Jakutszkban, Szibéria egyik leghidegebb városában a téli mínuszok mindennaposak. A helyi lakóépületek és modern lakóparkok az emberekkel együtt alkalmazkodtak az extrém hideghez.

Vajon hogyan találkozik az úgynevezett hurkolt 3D vasalás, a cementkötésű szénszálas betét és a 3D betonnyomtatás egy közös hídprojektben, amely a laboratóriumi innovációt ipari alkalmazássá emeli.

A művészet nála nemcsak a valóságra reflektáló tükör, hanem közösség- és valóságteremtés. Interjúnkban Csáji László Koppány a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet küldetéséről ad számot.

A zürichi műszaki egyetem professzorai a következő tíz évben arra próbálnak választ adni, hogyan tehető klímabarát építőanyaggá a beton úgy, hogy semmit sem veszít legértékesebb tulajdonságaiból.

Ma kilencven éve, 1935. november 20-án született Makovecz Imre, a magyar organikus építészet legmeghatározóbb figurája, a világszinten talán legismertebb magyar építész. A meghatározó építészre munkásságának öt "leg-épületével" emlékezünk.

Kastélyok, villák, házak a világ minden tájáról az élet múlandóságáról árulkodnak, miközben a természet szépen lassan átveszi az uralmat az építészet felett.