A magyar lakásállománynak mindössze 0,12 százalékát teszik ki a rendszeresen kiadott Airbnb-lakások, miközben a platformhoz kapcsolódó tevékenység tavaly 351 millió euróval járulhatott hozzá a gazdasághoz. Az Airbnb elemzése szerint nem a turistáknak kiadott lakások jelentik a magyar lakhatási problémák fő okát, hanem az évtizedes lakásépítési lemaradás, az üresen álló ingatlanok magas száma és a drasztikus lakásár-emelkedés.
Az Airbnb sokak szemében a lakhatási válság egyik legfőbb felelőse. A rövid távra kiadott lakások elveszik a helyet a helyi lakosok elől, felhajtják az albérletárakat, és turistákkal töltik meg a belvárosi társasházakat. A vállalat saját elemzése azonban egészen más arányokra hívja fel a figyelmet: országos szinten elenyésző az Airbnb-lakások részesedése, miközben a turizmuson keresztül jelentős bevételt és gazdasági teljesítményt generálnak.
Több mint 350 millió eurós gazdasági hatás
Az Airbnb adatai szerint 2025-ben mintegy 1,4 millió vendéget fogadtak a platform magyarországi házigazdái. A vendégek magyarországi költése meghaladta a 438 millió eurót, ami nemcsak a szállásadóknál, hanem az éttermekben, üzletekben, kulturális intézményekben és közlekedési szolgáltatóknál is bevételt eredményezett.
A vállalat az IMPLAN gazdasági modellje alapján 351,1 millió euróra becsüli az Airbnb-hez kapcsolódó tevékenység magyar GDP-hez való hozzájárulását, és körülbelül 13 600 közvetlenül vagy közvetve támogatott munkahellyel számol.
Az elemzés szerint a teljes gazdasági tevékenységhez kapcsolódó becsült adóhatás 102,4 millió euró, míg a támogatott munkajövedelem 161,9 millió euró. Fontos azonban, hogy ezek modellszámítások, nem pedig az Airbnb vállalat tényleges árbevételét vagy közvetlen adóbefizetését mutatják.
A szálláskiadásból származó jövedelem ráadásul sok esetben nem nagy ingatlanbefektetők bevételét jelenti: az Airbnb szerint a magyar házigazdák mintegy 80 százaléka csupán egyetlen teljes ingatlant adott ki 2025-ben.
Ötszázezer üres lakás mellett néhány ezer Airbnb
A lakáspiaci vita talán legérdekesebb száma a 0,12 százalék.
Az Airbnb számítása szerint a Magyarországon található mintegy 4,6 millió lakásból mindössze ekkora arányt képviselnek azok a teljes lakások, amelyekben 2025 során legalább 120 éjszakát töltöttek vendégek a platformon keresztül. Ez nagyságrendileg 5500 ingatlant jelent.
Ezzel szemben a statisztikák szerint 564 ezer lakás áll üresen Magyarországon, vagyis százszor annyi, mint ahányat a vállalat rendszeresen használt Airbnb-szállásként számol.
Az arányok rámutatnak arra, hogy Magyarország lakhatási nehézségei jóval összetettebbek a rövid távú szálláskiadás kérdésénél.
A valódi probléma: túl kevés lakás épül
Az Airbnb elemzése szerint a magyar lakásárak 2015 és 2025 vége között 290 százalékkal, a lakbérek pedig 105 százalékkal emelkedtek.
A drágulás egyik meghatározó háttere az új lakások kínálatának tartósan alacsony szintje. A KSH adatai szerint 2025-ben mindössze 12 062 új lakás készült el Magyarországon, 9,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Ez a teljes hazai lakásállomány alig több mint negyed százaléka. Noha az építési engedélyek száma már növekedést mutatott, a ténylegesen átadott otthonok száma továbbra is alacsony.
A lakhatás megfizethetőségéhez ezért nem elegendő a meglévő ingatlanok újraelosztása: a lakásépítések felgyorsítása, a bérlakáskínálat bővítése és a használaton kívüli lakások felújítása egyaránt fontos lehet.
Erre hívta fel a figyelmet korábban Schumicky Balázs az apartmankiadók egyesületének elnöke is.
A belvárosban azért más a helyzet
Az országos átlag ugyanakkor elfedheti a helyi különbségeket. Budapest turisztikailag frekventált kerületeiben a rövid távú lakáskiadás jóval nagyobb arányban van jelen, mint az ország egészében.
Terézvárosban a 2026 januárjában életbe lépett korlátozás után a hosszú távra kiadó lakások kínálata is bővült. Soproni Tamás polgármester szeptemberben az ingatlan.com adataira hivatkozva arról számolt be, hogy a kerületben 32 százalékkal nőtt a kínálat, miközben az átlagos hirdetési bérleti díj 300 ezerről 280 ezer forintra csökkent.
Nemzetközi kutatások is igazolják, hogy a rövid távú lakáskiadásnak lehet helyi árnövelő hatása. Egy Barcelonát vizsgáló, a Journal of Urban Economics folyóiratban megjelent tanulmány szerint a legintenzívebb Airbnb-jelenlétű városrészekben akár 7 százalékkal is emelkedhettek emiatt a lakbérek. Erre hivatkozik az Európai Unió is, amikor támogatja a szigorítást.
Vagyis az Airbnb nem magyarázza önmagában a magyar lakhatási válságot, de bizonyos városrészekben hozzájárulhat a lakáspiaci feszültségekhez.
Nem a teljes tiltás, hanem az arányos szabályozás lehet a megoldás?
Az Airbnb az amszterdami és barcelonai tapasztalatokra hivatkozva úgy érvel, hogy a rövid távú lakáskiadás visszaszorítása önmagában nem garantálja a lakbérek csökkenését. Mindkét városban jelentősen fogyott az Airbnb-kínálat, ám az általános bérleti díjak tovább emelkedtek.
A vállalat ezért olyan szabályozást sürget, amely figyelembe veszi a különböző városrészek eltérő lakhatási és turisztikai terhelését.
A magyar lakhatási problémák kezelésében valóban meghatározó kérdés, hogy sikerül-e több új lakást építeni, a meglévő állományt korszerűsíteni és az üres ingatlanok egy részét visszavezetni a lakáspiacra.
A kérdésnek van egy másik vetülete is. 36 évvel a szocializmus vége után milyen jogon avatkozik be a z állam és az önkormányzatok abba, hogy valaki mit csinál a saját tulajdonával, miközben más jogait nem sérti. Miközben a kormányoknak és az önkormányzatoknak is számos eszköze van a lakásválság kezelésére.
Az Airbnb számai alapján a rövid távú lakáskiadás országos visszaszorítása önmagában aligha jelentene áttörést. A turisztikai bevételek, a helyi munkahelyek és a lakhatási szempontok együttes mérlegelése ezért fontosabb lehet, mint egyetlen szereplőt felelőssé tenni a magyar lakáspiac valamennyi problémájáért.
