Előadások, kerekasztal-beszélgetések, workshopok és fogadóórák – ilyen volt az INFOTÉR CONTECH 2025 konferencia, amin a magyar építészet nagyágyúi mellett jeles nemzetközi szereplők is tiszteletüket tették, a témát pedig az építészet jövője, az új technológiák és a hazai építőipar kilátásai szolgáltatták.
Immár tizenhatodik alkalommal rendezték meg Balatonfüreden az INFOTÉR konferenciát, amelyen, történetünk során először, szerkesztőségünk is jelen volt, igaz, rövid beszámolóval már a tavalyi alkalomról is tudtunk jelentkezni. Ezúttal mindenesetre már saját sátra is volt a Genius Loci Építészeti Alapítványnak, ahol mindkét nap végig izgalmas programok várták a közönséget, így igazán benne voltunk a sűrűjében. Az alábbiakban rövid összefoglaló olvasható, szigorúan a hely.hu szemszögéből nézve.
Bemelegítés, köszöntők
Az INFOTÉR CONTECH 2025 konferencia korábban sosem látott résztvevőszám mellett kezdődött meg csütörtökön, ahol a látogatók igen sűrű napnak nézhettek elébe. Balatonfüred polgármestere, Bóka István köszöntője indította a napot a Genius Loci Építészeti Alapítvány és a hely.hu által benépesített VIP Szalonban, majd a helyszínre való tekintettel a Balaton volt a téma:
előbb Lánszki Regő építészeti államtitkár beszélt a balatoni szabályozás eredményeiről és tapasztalatairól,
utána pedig Perényi Lóránt kapta meg a szót, aki az Országos Építészeti Tervtanács ezen kérdéskörben végzett munkájára koncentrált.
Ha valaki azonban Soltész Attila, az INFOTÉR Egyesület alapítójának köszöntőjét is hallani szerette volna, jobban tette, ha átiszkol a Díszterembe, ahol ezek után ismét az építészeti államtitkár következett, a téma pedig a magyar építésügy újragondolása volt. Mint azt Lánszki Regő elmondta, az elmúlt években minisztériumának olyan kihívásokkal kellett megküzdenie, mint a zöldterületek kivonása, az építészeti örökségek elhagyatottsága, azok védelmének szervezetlensége, de természetesen említésre kerültek az igen magas négyzetméterárak is. A legfontosabb törekvések között elhangzott a szabályok egységesítése (pl.: TÉKA), a konzultációs rendszer kiépítése (pl. a nemrégiben új tagokkal bővült Országos Építészeti Tervtanács), de az építőipar ellátásának biztosítása, a lakásépítés további ösztönzése (lásd: Otthon Start Program), illetve az oktatás hatékonyabbá tétele.
OTÉK vs. TÉKA: újdonságok és szigorítások a településrendezési és építési követelményekben
Július 1-jével lépett érvénybe a TÉKA, amely meghatározza a hazai településrendezési és építési követelményeket. Alábbi cikkünkben elmagyarázzuk, milyen fontosabb újításokat hoz a korábban érvényben lévő OTÉK-hoz képest.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke elsősorban témába vágó kihívásokkal, például egy egységes szakmai nyilvántartás hiányával kapcsolatban figyelmeztetett, a végén pedig hozzátette: minőségi megrendelő nélkül nincs minőségi építőipar. Következett Gutowski Róbert a Budavári Palota felújításáról szóló előadása, majd az ebéd előtt jutott még idő többek között Stjepan Mikulić horvát AI-szakértőre, illetve Paulinyi Gergelyre, a Paulinyi & Partners Zrt. alapítójára, akikkel lapunk már több anyagot is készített.
Balaton, természetes építőanyagok: izgalmak a VIP Szalonban
Az ebéd után immár hat fronton folytatódott a konferencia: a VIP Szalonban a fő témát továbbra is a Balaton szolgáltatta, a Díszteremben az építészet technikai oldalán volt a fókusz, az étteremben az épületinformációs-modellezésre, azaz a BIM-re került a hangsúly, a Kamara PROMT Arénában az innováció kérdésköre uralkodott, míg a Terazza I és II oktatással kapcsolatos beszélgetéseknek, illetve fogadóóráknak adott otthont.
Mindeközben a hely.hu munkatársai sem tétlenkedtek, délután számos interjú készült, például Stjepan Mikulićcsal vagy épp Medvegy Gabriellával, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának dékánjával; ezeket az elkövetkezendő hetekben publikáljuk. De a megebédelt közönség alatt roskadozó székek recsegése közben a VIP Szalonban is folytatódtak az érdekes programok: öttől például az Otthon Start Programról volt szó.
Lánszki Regő hangsúlyozta, előírásaik garantálni fogják, hogy a vállalatok nagyszabású fejlesztéseikben létrehozzanak OSP-kompatibilis lakásokat is,
illetve Panyi Miklós miniszterhelyettes azt is hozzátette, ezen kívül ezt a piac önszabályozó mechanizmusa is biztosítja majd.
A VIP Szalonban több asztalnyi kitelepülés is látható volt, melyek közül az egyiket a természetes építőanyagoknak szentelték. Ennek szakértői, Góra Krisztián és Radnóti Krisztina, az Ökodome vezetői rövid bemutatkozást is tartottak, majd Góra az ezt követő és épp a témát feldolgozó kerekasztal-beszélgetéshez is csatlakozott, melyben a hely.hu olvasói számára már ismert Bihari Ádám, a NaturARCH Házépítő Kft. alapítója is részt vett.
Vályogból épít, sztereotípiákat rombol – Interjú Bihari Ádámmal, a Naturarch Stúdió alapítójával
Minden modern elvárásnak megfelelő otthont meg tudunk építeni vályogból – állítja a Naturarch Stúdió alapítója. De honnan az alapanyaggal kapcsolatos sok tévhit, és miért éri meg visszatanulnunk a régiek tudását?
A szűk egy óra során kiderült, a természetes építőanyagok használatát ma elsősorban az Európai Unió építésügyi előírásai korlátozzák, amelyek kizárólag a hivatalosan bejegyzett építési termékek értékesítését teszik lehetővé. Borka Árpád, a téma szakértője elmondta, az ilyen jellegű építkezés maximum 5%-os felárt jelent a hagyományos anyagokhoz és technológiákhoz képest, illetve a résztvevők kiemelték, az első lépés a laikusok bizalmának elnyerése lehet.
A balatonfüredi csata
A legizgalmasabb programra aztán a nap legvégéig kellett várni: a záró beszélgetés során ugyanis a fenntartható örökségvédelemről volt szó. A kezdeti puhatolózások után hamar izgalmas, de tiszteletteljes vita alakult ki, ami nem is csoda, hiszen a Budavári Palota felújítása került terítékre. Míg Fejérdy Tamás, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának tiszteletbeli elnöke inkább a konzervatívabb műemlékvédelem pártját fogta, addig Almássy Kornél, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ igazgatója az ilyen jellegű szakmai viták kemény megvívása mellett érvelt.
A beszélgetés élét tovább fente az is, hogy művészettörténész munkatársunk,
Paár Eszter Szilvia jó ízzel dobott hasast a vita hullámaiba, amelyekben Taraczky Dániel, az Art1st Design Studio Kft. vezető tervezője személyében méltó ellenfelére akadt.
A több mint egy óráig tartó szellemi megütközés izgalmait mutatja, hogy a közönség még fél kilenc tájékán is szép számban képviseltette magát, de ezután már tényleg jöhetett a vacsora, illetve a jól megérdemelt pihenés.
A második nap rövidebb programot hozott, azonban nem kevésbé fontos kérdések megvitatását. A Díszteremben kezdésként Módos István helyettes államtitkár ismertette a közeljövő jelentősebb állami és magánberuházásait, majd a BIM, illetve az AI került terítékre. Előbbi maradt a főfogás az étteremben, a Lounge Sátorban elsősorban az építőipar jövőjéről folyt a beszélgetés, a Kamara PROMT Arénában az informatikán volt a hangsúly, és a VIP Szalonban a mesterséges intelligencia uralkodott, ennek megfelelően pedig a közönség is megfiatalodott.
Az építőipar jövőjének forradalmát hozza el a GenAI?
Forradalmasítja az üzleti stratégiákat, miközben jelentős értéket teremt a vállalatoknak. Egy friss tanulmány rávilágít a generatív mesterséges intelligencia lehetőségeire és a bevezetésének kihívásaira.
A mesterséges intelligencia és adaptációja
Mivel a téma, ha tetszik, ha nem, kiemelt jelentőséggel bír az építészet jövője tekintetében, a létszámra ezúttal sem lehetett panasz, amikor Varga Gergely egy AI-adaptációról szóló előadással melegítette be a hallgatóságot a nap elején. Az ezt követő kerekasztal-beszélgetés elsősorban azt használják, az összes iparágba szempillantás alatt beékelődő technológiát hogyan használják jelenleg az építőiparban, és természetesen az sem maradhatott el, hogy miként lehetne ezt optimalizálni.
A résztvevők elmondták, hogy a legnagyobb kihívást azt jelenti, hogy a sebesen fejlődő technológia egyrészt megnehezíti a társadalom lépéstartását, de az oktatást, valamint a szabványosítást is, ám az uralkodó állapotokról azt mondja el a legtöbbet, ami többször is elhangzott a beszélgetés során:
„egyikünk sem ért hozzá és mindannyian kívülállók vagyunk”.
A rózsás jövő jegyében Bolla Attila következett, a Huawei munkatársa. Miközben a szakember a kínai cég közreműködésével, a több mint 15 milliós Sencsenben létrehozott okosváros-koncepciót ismertette, ahol – többek között – a hatékonyság maximalizálása érdekében az utcák minden szegletét kamerák figyelik, a közönség feszülten figyelt, hamarosan azonban már azon kapta magát, hogy a pódiumon elfoglalták helyeiket a következő beszélgetés résztvevői.
A Genius Loci Építészeti Alapítvány sátrának záróeseménye a magyar okosvárosokról szólt, az eszmecsere pedig nyomatékosította, hogy e téren a hazai városok nem állnak kiemelkedően jól, de a folyamat itt-ott, például Miskolcon, már így is megkezdődött.
Az INFOTÉR CONTECH 2025 konferencia második estéjén volt még egy díjátadó ugyan, de a lényegi része már kora délután lezárult. Az eseményen a hazai építőipar legjelentősebb szereplői mellett több neves nemzetközi szakember is tiszteletét tette; a szervezésre ennek megfelelően, és nem mellékesen a minden igényt kielégítő menzának is köszönhetően, nem lehet panasz, az esemény nagy sikert aratott, és bizonyos, hogy Balatonfüredet jövőre is a semleges színű nyakkendők és a vadul cuppogó kézfogások töltik majd meg.
(Nyitókép: Kaiser Ákos)
