A kisebb építőipari vállalkozások helyzetbe hozása, a lakásépítések és felújítások fellendítése, valamint az állami beruházások kiszámíthatóbbá tétele áll a kormány építésgazdasági terveinek középpontjában. A Portfolio Future of Construction konferenciáján több új program részletei is kiderültek: 2030-ig ötezer új bérlakással, több mint 200 milliárd forintos társasház-felújítási programmal és ezermilliárdos nagyságrendű közlekedési beruházásokkal számolnak.
Az építőiparban tapasztalható jelentős ingadozások mérséklése és egy hosszú távon kiszámíthatóbb beruházási környezet kialakítása a kormány egyik legfontosabb célja – derült ki a november 12-én megrendezett Future of Construction 2026 konferencián. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, valamint Szemerey Samu építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkár, országos főépítész előadásaiból egy olyan építésgazdasági stratégia körvonalazódott, amelyben az állami megrendelések, a lakásépítés, az épületfelújítás és a magántőke bevonása egymást kiegészítve élénkítené az ágazatot.
Kevesebb óriásprojekt, több kisebb beruházás
A változások egyik legfontosabb eleme az állami beruházások szerkezetének átalakítása. Szemerey Samu szerint az építőipar jelenlegi működésének egyik alapvető problémája, hogy a nagy állami fejlesztések hullámzása kiszámíthatatlanná teszi a megrendeléseket. A jelentős beruházások elindítása hirtelen nagy kapacitásokat köt le, elmaradásuk pedig komoly visszaesést okozhat a piacon.
A kormány ezért a nagyprojektek mellett több kisebb, regionálisan elosztott, folyamatosan megvalósuló beruházással biztosítana munkát az építőipari vállalkozásoknak. Ide tartozhatnak az iskolaépítések és -bővítések, az egészségügyi intézmények, az uszodák, valamint más középületek fejlesztései.
Az elképzelés különösen a kis- és középvállalkozások számára lehet fontos, amelyeknek jelenleg korlátozott lehetőségük van bekapcsolódni a legnagyobb állami beruházásokba.
A kiszámíthatóságot egy nyilvánosan elérhető állami beruházási adatbázis is segítené. Ebben településekre és régiókra lebontva lehetne megismerni a tervezett fejlesztések típusát, méretét, ütemezését és várható erőforrásigényét. Ez lehetőséget teremthetne arra, hogy az építőipari cégek ne csak a már meghirdetett közbeszerzésekre reagáljanak, hanem előre tervezhessék kapacitásaikat és fejlesztéseiket.
A közbeszerzési és az állami beruházási szabályozás felülvizsgálata is folyamatban van, amelyhez több mint ezer piaci javaslat érkezett. Vitézy Dávid szerint a minisztériumi eljárásokat jelentősen felgyorsítanák, és a tervezési, lebonyolítási, illetve műszaki ellenőrzési feladatokba is több piaci szereplőt vonnának be.
Megfizethető lakások: ötezer 2030-ig, hosszabb távon húszezer
Az építésgazdaság fellendítésének másik meghatározó területe a lakásépítés lehet.
A kormány 2030-ig ötezer új megfizethető bérlakás létrejöttével számol, hosszabb távon pedig húszezer lakás megépítése a cél. A Wekerle Sándor Program keretében nem egy nagy állami lakáskezelő szervezetet hoznának létre, hanem olyan szabályozási és finanszírozási környezetet teremtenének, amelyben magánberuházók és intézményi befektetők számára is megtérülővé válhat a bérlakásépítés.
A konstrukció lényege, hogy az állami ösztönzőknek köszönhetően a lakások a piaci bérleti díjaknál 20–30 százalékkal kedvezőbb áron lennének elérhetők. Az elképzelések szerint elsősorban fiatalok, meghatározott jövedelmi helyzetű háztartások és egyes közszolgálati dolgozók, például pedagógusok, ápolók és rendőrök juthatnának így lakhatáshoz.
A fejlesztési igények felmérése már megkezdődött. Szemerey Samu tájékoztatása szerint 55 városból összesen 181 projekt keretében 8291 lakás megépítésére érkezett önkormányzati igény. A legnagyobb lakásszámot Miskolc jelezte, de Pécsről, Tatabányáról, Budapestről és több vidéki városból is jelentős fejlesztési elképzelések érkeztek.
A kormány 2027-ben 30 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrást fordítana megfizethető bérlakások és kollégiumok létrehozására. A nagyobb lakásépítési program finanszírozásához további uniós és banki forrásokat is bevonnának.
A lakhatási csomag részeként a lakástakarékpénztári rendszer újraindítását, az ötszázalékos kedvezményes lakásáfa tartóssá tételét és a támogatott lakáshitelezés bővítését is tervezik.
Több mint 200 milliárd forint társasházak felújítására
A lakásépítések mellett a meglévő épületállomány korszerűsítése is jelentős építőipari megrendeléseket generálhat.
A Wekerle Plusz program keretében több mint 200 milliárd forintos társasházi energetikai felújítási konstrukciót készítenek elő, amelynek első pályázatai 2027 februárjában jelenhetnek meg.
A tervek szerint a panelépületeknél lakásonként legfeljebb négymillió, más társasházaknál pedig ötmillió forintnyi finanszírozás válhat elérhetővé. A konstrukció feltétele legalább 30 százalékos energetikai hatékonyságjavulás lenne, ugyanakkor az akadálymentesítés és a liftépítés költségei is elszámolhatók lehetnének.
A program a Magyar Fejlesztési Bank közreműködésével valósulhat meg. A támogatás vissza nem térítendő része az energiahatékonysági eredménytől függően 30 vagy 50 százalékos lehet, de a végleges finanszírozási és pályázati feltételek kidolgozása még tart.
A kormány a társasházi törvényt is módosítaná, hogy egyszerűbbé váljon a nagyobb korszerűsítésekről szóló döntéshozatal. Emellett az év végére elkészülhet a Nemzeti Épületfelújítási Terv, amely a lakóépületek mellett a középületek hosszú távú energetikai korszerűsítésének kereteit is meghatározná.
A felújítások gazdasági jelentősége különösen nagy lehet. A konferencián elhangzottak szerint Magyarországon évente 100–130 ezer lakás energetikai korszerűsítésére lenne szükség, így a programok tartós megrendelésállományt biztosíthatnának a hazai kivitelezőknek és építőanyag-gyártóknak.
Rozsdaövezetekben épülhetnek az új lakások
A lakásépítések egyik kiemelt helyszínét a használaton kívüli ipari, vasúti és honvédségi területek jelenthetik.
A kormány a tömegközlekedés-orientált városfejlesztés elvét kívánja beépíteni az építési szabályozásba. Ennek alapján elsősorban olyan területeken ösztönöznék a lakásépítést, ahol már rendelkezésre áll vagy fejleszthető a kötöttpályás közlekedés, valamint a szükséges városi infrastruktúra.
Budapesten Rákosrendező, a Diákváros, Kelenföld és Rákospalota-Újpest környéke kerülhet előtérbe, de Debrecenben, Szolnokon és Győrben is azonosítottak fejlesztésre alkalmas területeket.
Az állam szerepe ezekben az esetekben elsősorban a területek előkészítése, a kármentesítés, a közlekedési és közmű-infrastruktúra fejlesztése lenne. A lakások tényleges megépítésében és üzemeltetésében már a magánszektor vállalhatna meghatározó szerepet.
Az új modell megvalósításában fontos feladat jut a Várkapitányság átalakításával létrejövő Hild Központnak, amely a kiemelt állami magasépítési, városfejlesztési és műemléki beruházások előkészítését és lebonyolítását fogja össze. A szervezet működéséről Ambrus György számolt be a konferencián.
A központ feladatai közé kerülhet többek között a rozsdaövezeti programok, a Diákváros, valamint az Iparművészeti Múzeum és további jelentős állami épületfelújítások koordinálása.
Ezermilliárdos közlekedési beruházások, több kisebb megrendelés
A magasépítési programok mellett a közlekedési infrastruktúra fejlesztése is jelentős megrendeléseket hozhat az építőiparnak.
Vitézy Dávid bejelentése szerint a következő hónapokban több mint ezermilliárd forint értékű vasútfejlesztési közbeszerzés indulhat, miközben a Baross Gábor-terv keretében összesen 3500 milliárd forintnyi vasúti beruházás elindításával számolnak, elsősorban uniós forrásokra építve.
A tervezett fejlesztések között szerepel többek között a Budapest–Győr vasútvonal egyes szakaszainak korszerűsítése, a Szeged–Kiskunfélegyháza vonal fejlesztése, valamint a Debrecen–Nyíregyháza és a Hatvan–Füzesabony közötti vasúti infrastruktúra megújítása. A HÉV-vonalak rekonstrukciójának kivitelezési tendereit 2027 első negyedévében írhatják ki.
A közúti ágazatban a Magyar Közút több mint százmilliárd forint értékben hirdethet útfelújítási közbeszerzéseket, emellett 27 rossz állapotú híd felújítását is előkészítik. A munkákat kisebb csomagokra bontanák, hogy a közepes és kisebb építőipari vállalkozások is versenybe szállhassanak.
A hatékonyság növelése nélkül nem lehet olcsóbban építeni
A konferencia egyik visszatérő kérdése az volt, hogyan lehet megfizethetőbbé tenni az építkezéseket.
Szemerey Samu adatai szerint Magyarországon tíz év alatt mintegy 155 százalékkal emelkedtek a lakóépületek kivitelezési költségei. Mivel sem az építőanyagok, sem a munkaerő költségeinek érdemi csökkenésére nem lehet számítani, a hatékonyság javítása válhat a következő évek építésgazdasági növekedésének kulcsává.
Ebben fontos szerepet kaphat a digitalizáció, a moduláris építészet, az előregyártás és a standardizálás. A konferencia szakmai szereplői szerint ezek alkalmazása nemcsak gyorsabbá és olcsóbbá teheti a kivitelezést, hanem az épületek minőségét is javíthatja.
Tibor Dávid, a Masterplast elnöke, az ÉVOSZ alelnöke és Angel Gábor, a Wing műszaki főigazgatója egyaránt fontosnak nevezte az iparosított építési technológiák elterjesztését, bár abban eltértek a vélemények, hogy milyen gyorsan válhatnak általánossá a magyar piacon.
A kormány terveinek közös eleme tehát nem egyszerűen az állami építési kiadások növelése, hanem egy olyan beruházási rendszer kialakítása, amely a nagy infrastrukturális fejlesztések mellett a lakásépítésekre, az épületfelújításokra és a kisebb léptékű megrendelésekre is támaszkodik. A programok tényleges építőipari hatását ugyanakkor az dönti majd el, hogy a bejelentett finanszírozási konstrukciókból, szabályozási változásokból és beruházási tervekből mikor lesznek elindított építkezések és szerződéssel rendelkező megrendelések.
Forrás: A Portfolio 2026. november 12-i Future of Construction konferenciájának beszámolói, Vitézy Dávid, Szemerey Samu és Ambrus György előadásairól, valamint a megfizethető lakhatásról szóló kerekasztal-beszélgetésről
