Egy év alatt 24,4 százalékról 6,6 százalékra lassult a lakásárak éves drágulása, a vevők alkupozíciója javult, és a befektetők is inkább eladnak. A Magyar Nemzeti Bank novemberi lakáspiaci jelentésének azonban van egy különösen aggasztó megállapítása: miközben Magyarországon épül az egyik legkevesebb lakás Európában, 2027-ben már a lakásépítések további bővülése sem várható.
Véget ért a rendkívüli lakásár-emelkedés időszaka
Érdemi fordulatot mutat a magyar lakáspiacról a Magyar Nemzeti Bank november 18-án közzétett Lakáspiaci jelentése. A 2025-ös, rendkívül intenzív áremelkedést követően 2026-ban jelentősen mérséklődött a drágulás, visszaesett az adásvételek száma, és a korábbi eladói piac fokozatosan a vevőknek kedvezőbb helyzetté alakult.
Míg 2025 végén országosan 24,4 százalékos volt a lakásárak éves emelkedési üteme, 2026 harmadik negyedévére ez 6,6 százalékra csökkent.
A változás még látványosabb, ha az egyes negyedéveket vizsgáljuk. Az MNB lakásárindexe szerint a második negyedévben 0,8 százalékkal csökkentek, a harmadikban pedig mindössze 0,5 százalékkal emelkedtek az árak országosan.
A jegybank az év utolsó három hónapjára is a drágulás további lassulására számít. Előrejelzésének középértéke szerint 2026 végére mindössze 3 százalékra mérséklődhet az éves országos lakásár-emelkedés, Budapesten pedig 4,1 százalékos lehet az éves növekedés.
Ez ugyanakkor nem jelenti a lakásárak általános zuhanását. A piac inkább a korábbi, rendkívül gyors áremelkedés után keresi az új egyensúlyát.
A hely.hu a KSH november 16-án publikált adatai alapján már beszámolt a lakásárak csökkenéséről. A statisztikai hivatal a második negyedévben 1,4 százalékos negyedéves visszaesést mért. Az MNB most megjelent, részben frissebb időszakot vizsgáló adatai megerősítik a drágulás megtorpanását, de azt is megmutatják, hogy az egyes településtípusok között jelentős különbségek maradtak.
A harmadik negyedévben éves összevetésben Budapesten 5,3, a vidéki városokban 8,1, a községekben pedig 4,1 százalékkal emelkedtek a lakásárak. Negyedéves alapon ugyanakkor a vidéki városokban már 1,4 százalékos csökkenés következett be.
Kevesebb a vásárló, egyre nagyobb az alku
Az áremelkedés lassulását a kereslet visszaesése magyarázza.
A lakáspiaci tranzakciók száma az év jelentős részében még megközelítette a hosszú távú, havi 12 200 adásvételes átlagot, augusztusban és szeptemberben azonban már csak mintegy tízezer lakás cserélt gazdát havonta.
A harmadik negyedévben az előző három hónaphoz képest országosan 11 százalékkal, Budapesten 16 százalékkal, vidéken pedig 9 százalékkal csökkent a tranzakciók száma.
A kevesebb vevő egyre nagyobb árengedményt tud elérni. A harmadik negyedévben az utolsó meghirdetett ár és a tényleges vételár közötti különbség mediánértéke országosan 4,1 százalék volt.
Ez egy 60 millió forintért meghirdetett lakás esetében mintegy 2,5 millió forintos engedménynek felelne meg. Fontos azonban, hogy ez nem az eredeti hirdetési árhoz, hanem a már esetleg korábban módosított, utolsó kínálati árhoz képesti alku.
A folyamat nem előzmény nélküli. A hely.hu már szeptemberben bemutatta, hogy egyre hosszabb idő alatt kelnek el az ingatlanok, miközben visszatért az alku.
A mostani jegybanki adatok szerint tehát a korábban az eladók által uralt lakáspiacon jelentősen megváltoztak az erőviszonyok.
A lakások továbbra is túl drágák a jövedelmekhez képest
A lassuló drágulás azonban nem azonos a megfizethető lakhatással.
Az MNB becslése szerint 2026 második negyedévében országosan 14,9 százalékkal haladták meg a lakásárak a gazdasági fundamentumok által indokolt szintet. Ez mérséklődést jelent a jegybank novemberi jelentésében szereplő, 2025 végére számított 17,2 százalékos túlértékeltséghez képest.
A javulás egyik oka, hogy az év első felében a lakásáraknál gyorsabban emelkedtek a jövedelmek, a bérleti díjak és az átlagos fizetésből finanszírozható hitelösszegek.
A túlértékeltség mérséklődése azonban nem jelenti azt, hogy a lakások olcsóvá váltak volna. Csupán azt mutatja, hogy a korábbi árak valamelyest közelebb kerültek a gazdasági teljesítmény és a háztartások vásárlóereje által indokolható szinthez.
A jelentés külön vizsgálja a lakásárak és a helyi jövedelmek arányát is. A jegybank területi elemzése szerint a megfizethetőségi problémák különösen Budapest kerületeiben, a fővárosi agglomerációban, a Balaton térségében, Debrecenben és egyes északnyugat-magyarországi járásokban jelentősek.
Mindez az építészeti és városfejlesztési szempontból is fontos kérdésre irányítja a figyelmet: hogyan lehet több lakást létrehozni ott, ahol a fizetőképes kereslet és a megfizethető otthonok iránti társadalmi igény egyszerre jelentkezik?
Rengeteg lakáshitelt vesznek fel, mégis gyengül a kereslet
A lakáspiac egyik legérdekesebb ellentmondása, hogy a vásárlások számának csökkenése egyelőre nem járt együtt a lakáshitelezés hasonló mértékű visszaesésével.
Az Otthon Start Program hatására a támogatott hitelek aránya a 2025 augusztusában mért 23 százalékról 2026 augusztusára 76 százalékra emelkedett.
Ugyanebben az időszakban a hitel segítségével vásárolt lakóingatlanok aránya 36 százalékról 53 százalékra nőtt.
A lakáspiac tehát minden korábbinál erősebben függ a támogatott finanszírozástól.
A változás a vásárlók összetételében is megjelent. Az első lakásukat megszerzők aránya tartósan magas maradt, miközben a befektetési célú vásárlók visszaszorultak.
Az MNB által bemutatott piaci adatok alapján a befektetők 2026 első kilenc hónapjában jóval nagyobb arányban szerepeltek az eladók, mint a vásárlók között. A két arány különbsége mínusz 9 százalékpont volt, szemben a 2025-ös mínusz 3 százalékponttal.
A változáshoz a bérbeadás viszonylag mérsékelt jövedelmezősége is hozzájárult. A jegybank számításai szerint szeptemberben egy tipikus lakás éves előretekintő bérbeadási hozama Budapesten 4,4 százalék, a vidéki városokban 5,5 százalék volt.
Az Otthon Startot felváltó Wekerle Plusz Program szigorúbb jogosultsági feltételei és a használt lakásokra vonatkozó 5 százalékos támogatott kamat a következő időszakban tovább mérsékelhetik a keresletet. Az új lakásokra ugyanakkor megmaradt a kedvezményes, 3 százalékos finanszírozás lehetősége.
Több lakás épül, de már látszanak a következő megtorpanás jelei
Építésgazdasági szempontból a novemberi jelentés egyik legfontosabb megállapítása az új lakások építésének alakulására vonatkozik.
Magyarországon 2026 első kilenc hónapjában mintegy 9800 új lakást adtak át, 31 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Az MNB az idei év egészére már 16 700 lakás átadásával számol, ami 38 százalékos bővülést jelentene.
Érdemes ezt összevetni a korábbi előrejelzéssel. A jegybank 2026. májusi Lakáspiaci jelentése még 15 700 új lakás elkészültét valószínűsítette, vagyis a mostani prognózis ezer lakással kedvezőbb.
Az adatok első látásra a lakásépítési piac határozott élénkülését jelzik. A nemzetközi összehasonlítás azonban jelentősen árnyalja a képet.
Az MNB szerint Magyarországon a legalacsonyabb a lakásállomány éves megújulási aránya európai összevetésben. Vagyis a növekedés ellenére továbbra is rendkívül kevés új lakás készül a meglévő állományhoz viszonyítva.
Ráadásul az építési engedélyek alakulása már a lendület mérséklődésére figyelmeztet.
Bár az első kilenc hónapban országosan 12 százalékkal nőtt az engedélyezett lakások száma, Budapesten 4 százalékos visszaesést mértek. A növekedés elsősorban a vidéki településeken jelentkezett, ahol 22 százalékkal több lakás kapott építési engedélyt.
A 2025 végén és 2026 elején tapasztalt kiugró engedélyezési aktivitás után a második és harmadik negyedévben már csökkenés következett be.
A hely.hu november elején részletesen elemezte a lakásépítések és az engedélyezések közötti ellentmondást. A mostani jegybanki jelentés megerősíti az akkor megfogalmazott figyelmeztetést: az építkezések tartós fellendülése nem következik automatikusan a támogatott lakáshitelezés bővüléséből.
Az MNB 2027-re már nem számít az átadott lakások számának további növekedésére. Ennek hátterében a mérséklődő keresletet és a korábbi csúcsokhoz képest visszafogottabb engedélyezési aktivitást jelöli meg.
A kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa végdátum nélküli fenntartása ugyanakkor kedvezőbb tervezési környezetet teremthet a fejlesztőknek.
Budapesten közel tízezer új lakás vár vevőre
A fővárosi újlakáspiac különösen jól mutatja a kereslet és kínálat között kialakult feszültséget.
A harmadik negyedévben Budapesten mintegy 21 ezer lakást tartalmazó társasházi projekt állt fejlesztés vagy értékesítés alatt. Ez 19 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet, de a második negyedévhez képest már 10 százalékos csökkenést jelentett.
A szabad, még megvásárolható új lakások száma megközelítette a 9700-at.
Eközben a harmadik negyedévben mindössze 1349 új építésű lakást értékesítettek Budapesten, 39 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A fejlesztők ugyanebben az időszakban mintegy 748 új lakást kezdtek értékesíteni.
A visszaeső kereslet ellenére a fővárosi új lakások átlagos négyzetméterára tovább emelkedett, és elérte az 1,86 millió forintot. Ez 5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket.
A magas árszint komoly akadályt jelent a támogatott finanszírozás szempontjából.
Az MNB szerint a budapesti új lakások mindössze 16,5 százaléka felelne meg a Wekerle Plusz feltételeinek, miközben vidéken ez az arány 67 százalék.
A hely.hu már november 5-én felhívta a figyelmet arra, hogy a budapesti új lakások döntő többsége kívül esik a kedvezményes hitel árkorlátain. A mostani jegybanki adatok ezt a problémát is megerősítik.
A lakásépítések jövője szempontjából ez különösen fontos. Hiába áll rendelkezésre kedvező kamatozású hitel, ha a támogatásra jogosult vevők számára az új lakások jelentős része továbbra is elérhetetlen.
A fejlesztők számára közben a költségek és az értékesítési árak alakulása is egyre fontosabbá válik.
Az MNB szerint a budapesti lakásfejlesztések becsült jövedelmezősége az elmúlt években stabil volt. A jelentős szabad kínálat azonban korlátozhatja az árak további emelését, ami emelkedő építési költségek mellett ronthatja az új projektek megtérülését.
A következő évek kulcskérdése a megfizethető lakások építése lehet
A novemberi jelentés alapján a magyar lakáspiac egyik legfontosabb szerkezeti problémája változatlanul fennáll: az állami támogatások jelentős keresletet képesek megmozgatni, a lakáskínálat azonban ennél jóval lassabban alkalmazkodik.
A kereslet élénkítése önmagában nem feltétlenül eredményez több lakást. Ha a támogatott finanszírozás döntően a meglévő lakásállomány adásvételét segíti, akkor elsősorban a tulajdonosok közötti átrendeződést gyorsíthatja, miközben a kínálati hiány tartósan fennmaradhat.
Éppen ezért lehet jelentősége a Wekerle Lakásépítési Programnak, amely a megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek bővítését helyezi előtérbe. A jegybank ismertetése szerint a több évre tervezett programhoz 550 millió euró uniós forrás áll rendelkezésre.
A program eredményességét azonban végső soron nem a rendelkezésre álló támogatási keret, hanem a ténylegesen elinduló és befejeződő beruházások száma mutatja majd meg.
A novemberi MNB-jelentés legfontosabb tanulsága tehát nem egyszerűen az, hogy véget ért a lakásárak gyors emelkedése. Legalább ennyire lényeges, hogy a magyar lakásépítések 2026-os bővülése egyelőre nem látszik tartósnak.
A következő időszak meghatározó kérdése az lehet, hogy a mérséklődő lakásárak és az átalakuló támogatási rendszer mellett sikerül-e olyan új építési beruházásokat elindítani, amelyek nemcsak növelik a lakásállományt, hanem a valóban megfizethető otthonok kínálatát is bővítik.
Források: Magyar Nemzeti Bank – Lakáspiaci jelentés, 2026. november; MNB – Lakáspiaci jelentés, 2026. május; MNB – Lakáspiaci jelentés, 2025. november; KSH – Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2026. II. negyedév.