Egy egykori barokk kert, egy százéves kertészeti hagyomány és egy elhagyott övezet találkozik a dél-csehországi Jindřichův Hradec szívében. A Kraffer-kert megújulása példa arra, hogyan válhat egy történelmi helyszín közösségi térré, bemutatókertté és a fenntartható városi zöldfelületek mintaprojektjévé. A cseh kezdeményezés számos tanulsággal szolgálhat a magyar történelmi kertek, közösségi kertek és gyógynövénykertek jövőjéről is.
Kevés olyan kertfejlesztés születik Közép-Európában, amely miközben hitelesen megőrizni a történelmi örökséget, közösségi térré és a kertészeti tudás átadásának helyszínévé is válik. A dél-csehországi Jindřichův Hradec városában található Kraffer-kert viszont éppen ilyen.
A projekt különösen érdekes lehet a magyar szakemberek és kertbarátok számára, hiszen olyan kérdésekre ad inspiráló válaszokat, amelyek itthon is egyre aktuálisabbak.
Miként lehet új életet adni egy elhagyott történeti kertnek, hogyan kapcsolható össze a kertészeti hagyomány a közösségi funkciókkal, és milyen szerepet játszhatnak a növények egy élhetőbb városi környezet kialakításában? Pont erről szólt a Magyar Kertörökség Alapítvány Eszterházán rendezett konferenciája is, melyen mi is részt vettünk. Az előadóknak bizonyára elnyerné a tetszését a dél-chehországi kollégák munkája.
Hogy válhatnak fenntarthatóvá a történeti kertek?
A kétnapos rendezvény üzenete szerint a kertek nem csupán múltunk örökségei, hanem jövőnk erőforrásai is lehetnek.
A Kraffer-kert története a 18. századig nyúlik vissza. Eredetileg egy barokk kastélykert része volt, amelyet később egy tűzvész után leválasztottak az egykori kastélyról és magántulajdonba került.
A területen több mint száz éven át működött a nagy hírű Kraffer család kertészete és faiskolája.
A második világháborút követő államosítás azonban véget vetett a virágzásnak. Az egykor virágzó kertészet fokozatosan elveszítette eredeti funkcióját, épületei leromlottak, a terület pedig hosszú időre elhanyagolttá vált.
Mit ültess a kertbe?
Sólyom Barbara tájépítész hasznos tippeket ad kezdőknek és haladóknak.
A fordulat 2021-ben érkezett el, amikor az Ateliér Za Mák tájépítészei átvették a használaton kívüli kertészetet. Munkájuk nyomán a terület fokozatosan átalakult egy olyan nyitott közösségi térré, amely tiszteletben tartja a hely történetét, de közben korszerű válaszokat ad a jelen kihívásaira.
A megújulás egyik legizgalmasabb eleme, hogy a kert rekonstrukciója egy több mint kétszáz éves tereprendezési rendszer újrafelfedezésére épült.
A teraszos szerkezet és a történeti alaprajz világos geometrikus rendet ad a kertnek. Ezt a szabályosságot kortárs megoldások egészítik ki, amelyek a fenntarthatóságot szolgálják.
Ízlés és mértéktartás
Ezek Szikra Éva tájépítész jelszavai
A tervezők nagy hangsúlyt fektettek az újrahasznosításra, a csapadékvíz helyben tartására és a biológiai sokféleség támogatására. A szigorú szerkesztésű térben szabadon fejlődő növényállomány jelenik meg, amely izgalmas párbeszédet teremt a múlt öröksége és a természet változékonysága között. A Kraffer-kert ma elsősorban bemutatókertként működik.
A látogatók betekintést nyerhetnek a helyi és szezonális virágtermesztés folyamataiba, miközben a kertben termesztett növények megvásárlására is lehetőség nyílik.
A helyszín rendszeresen ad otthont gyógynövényes, virágkötészeti és kertészeti foglalkozásoknak, környezeti nevelési programoknak, kulturális eseményeknek és közösségi találkozóknak. A kert így egyszerre válik oktatási térré, közösségi fórummá és a városi kikapcsolódás helyszínévé.
Ebben a tekintetben erős párhuzam vonható számos magyar kezdeményezéssel. A történelmi kertek megújítása nálunk is egyre nagyobb figyelmet kap, elég a fertődi Esterházy-kastély parkjára, a martonvásári kastélyparkra vagy az alcsúti arborétumra gondolni. A közösségi kertmozgalom szintén jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, különösen Budapesten. A gyógynövények bemutatása és termesztése pedig olyan helyszíneken kap hangsúlyt, mint a pannonhalmi gyógynövénykert vagy több hazai botanikus kert.
A Kraffer-kert különlegessége abban rejlik, hogy ezeket a funkciókat egyetlen összefüggő rendszerben egyesíti.
A történeti örökség megőrzése, a kertészeti termelés, a gyógynövényes szemlélet, a közösségi használat és a kulturális programok egymást erősítik. Ez a komplex megközelítés Magyarországon is értékes mintát kínálhat olyan elhagyott kertészeti telepek, egykori uradalmi kertek vagy városi barnaövezetek számára, amelyek új funkciót keresnek.
A projekt sikeréhez az építészet is jelentősen hozzájárult. A Matěj Šebek architekti tervei alapján a kertet körülvevő üvegházak és gazdasági épületek rendszere megnyílt a város felé. Egy új rámpa közvetlen kapcsolatot teremt az utca és a kert között, miközben az új épületszárny virágüzletnek és tájépítész irodának ad helyet. Az alacsony, zöldtetős épület természetesen illeszkedik a történeti környezetbe. Anyaghasználata őszinte és visszafogott:
a látható szerkezetek, a mészfestett falak és a régi barokk kőfal részletei egyaránt a hely történetét mesélik tovább.
Talán éppen ez a projekt legfontosabb üzenete. A történeti kertek megőrzése nem kizárólag restaurálási feladat. A valódi kihívás az, hogy ezek a helyek újra a mindennapi élet részévé váljanak. A Kraffer-kert azt mutatja meg, miként lehet egy elfeledett kertészetből olyan élő közösségi teret létrehozni, amely egyszerre őrzi a múlt emlékeit, támogatja a helyi növénykultúrát, és inspiráló találkozási pontot kínál a város lakói számára. Ezért lehet a dél-csehországi kezdeményezés a magyar kertörökségi és közösségi fejlesztések számára is példaértékű.
Nyitókép: Radek Šrettr Úlehla
Forrás: Linka News
