„interjú”
címkéjű cikkek

Ritoók Pál művészettörténésszel, a Magyar Építészeti Múzeum és a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ meghatározó szakemberével a közelmúltban neki ítélt Forster Gyula-díj kapcsán beszélgettünk.

Ciklusának utolsó hónapjait tölti a Pécsi Tudományegyetem dékánjaként Medvegy Gabriella. Az intézményvezetőt többek között arról beszélgettünk, hogyan értékeli az elmúlt bő hét évet, mi teszi egyedivé a pécsi építészképzést és mi a véleménye a mesterséges intelligenciáról.

A debreceni Közlekedési Múzeum tervpályázatának győztes koncepciójáról Katona András, a DAW Építész Stúdió vezető tervezője mesélt a Hely.hu-nak.

A brit kritikus és szakíró évtizedeken át a nemzetközi építészeti- és designsajtó meghatározó hangja volt a Guardiannél, az Independentnél és a BBC kulturális rovatánál – most pedig a Műcsarnok nagyszabású Makovecz-kiállításának kurátoraként tisztelgett a kilencven éve született magyar építész előtt.

A Magyar Mérnöki Kamara frissen újraválasztott országos elnöke szerint az építészekkel nem rivalizálni kell, hanem szimbiózisban dolgozni, de a fenntarthatóság csak mérnöki válaszokkal lesz valóság.

Egyre többen és többször hivatkoznak Debrecenre Magyarország második fővárosaként. De valóban érdemes a város erre a címre? Többek között erről kérdeztük Papp Lászlót, a város polgármesterét, aki a múzeumköltöztetésekkel kapcsolatos kritikákra is válaszolt.

A művészet nála nemcsak a valóságra reflektáló tükör, hanem közösség- és valóságteremtés. Interjúnkban Csáji László Koppány a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet küldetéséről ad számot.

Mindenki jól ismeri azokat a csatákat, amiket kötelezően meg kell vívni, ha az ember házépítésre vállalkozik. De mi lenne, ha mégsem kéne a kőművessel, a hidegburkolóval és az illetékes hivatalokkal viaskodni?

Hittel, szorgalommal, következetesen – vallja Varga Tamás DLA Ybl-díjas építész, a BME Építészmérnöki Karának dékánja, aki szerint a fejlődést nem követni, hanem előidézni kell.

Pálffy György magyar építész életműve döntően a távol-keleti közegben formálódott: 1978-ban költözött ki, Ando Tadao munkatársa lett, majd három évtizeden át Tokióban élt és alkotott.

Tojota Horigucsi híd a tanítás, a gyakorlat és a vizuális gondolkodás között. A japán építészprofesszorral Katona Vilmos készített interjút.

Derűvel, szenvedéllyel mesél ma is a vakolat alól előbukkanó értékes leletekről a nemrég kitüntetett C. Harrach Erzsébet nyugalmazott építészmérnök.