„Hely&Szellem”
témájú cikkek

A nyitott és zárt terek találkozása, az eltérő karakterű funkciók harmóniája és a falak között zajló munkáról üzenő formák teszik igazán különlegessé a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának új épületét.

A magyar kultúrától elválaszthatatlan a szőlészet, borászat és az ezek otthonául szolgáló pincék, pincesorok világa. Jöjjön öt szépséges pincesor a magyar vidék különböző tájairól!

Tipikus 20. századi magyar kastélysors után a kétezres években újjászületett a pápai Esterházy-kastély, amely évek óta régi fényében látogatható a kisalföldi városban.

Két héten keresztül szerepelt a sportsajtó célkeresztjében Szarvaskend, az egyik, ha nem a legkisebb település, ahol az FTC valaha pályára lépett, a fókusz pedig természetesen a nagy meccsen volt. A találkozó alkalmából bennünk azonban mégis felvetődött a kérdés: milyen izgalmakat rejt a falu a futballpályán túl? Riportunkban a főszerep nem a 15 gólé és 3500 nézőé, hanem a láthatatlan helyieké, Szarvaskend mint átlagos falué.

Nyilvánossá vált Eötvös Loránd négyszázharminc fényképe: két közgyűjtemény – a Földtani Szolgálat és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum – anyaga most először találkozik egy válogatásban.

Szeptember 14-én a keresztény egység napját ünnepeljük. Ebből az alkalomból egy különleges épülettípusra, az ökumenikus kápolnára irányítjuk a figyelmet, és négy különleges hazai példát mutatunk be.

Az izgalom a tetőfokára hág a kedves kis Szarvaskenden, hiszen a Magyar Kupa 3. fordulójában a helyi csapat a Ferencvárost fogadja. Talán először kerül országos reflektorfénybe a falu, ahol mindössze 200-an laknak, ám mindenki a meccsről beszél, így adja magát a kérdés: milyen izgalmakat rejtegetnek a helyi történelem lapjai? Alábbi cikkünkben bemutatjuk, mik és mik határozták meg a közel 800 éves település múltját.

Mennyire alakítja át a mesterséges intelligencia az építészeti szakmát és hogyan őrizhetjük meg a Vitruvius óta élő hagyományokat? Erről szólt a Magyar Művészeti Akadémia „Az építészet jövője című vitaestsorozatának szeptemberi alkalma.

Van egy ország Észak-Európában, amelynek építészete nem harsány, nem hivalkodó, mégis felejthetetlen.

Nagy port kavart az elmúlt hónapokban az az Országgyűlés által júniusban elfogadott, a helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslat, melynek értelmében az önkormányzatok meghatározhatják, hogy kik költözhessenek be a településükre. Soha nem látott sajtónyilvánosságnak örvendhetett ezáltal Újlengyel is, az első Pest megyei település, ami a törvény nyomán ilyen rendelkezést hozott. Petrányi Tamással, a falu polgármesterével beszélgettünk arról, milyen okból és milyen célból éltek a lehetőséggel.

Mindentől távol, mégis a Dunántúl kellős közepén: Bakonybélben hazánk egyik legeldugottabb falvában épül vissza egy szellemiség, a spiritualitás és a kultúra.

Egy igazi ékszerdoboz a magyar-szlovák határ peremén Jósvafő, az épített népi örökség és a természeti értékek tárháza.