„Erdély”
címkéjű cikkek

Advent 11. napján egy olyan építészről emlékezünk meg, aki büszke volt az erdélyi gyökereire és alkotásaival is lerótta tiszteletét előttük. Kós Károlyban különleges, hogy az emberek és az állatok között egyaránt nagy népszerűségnek örvend.

Ugyanazon a napon vette át a Székelyek – Örökség-mintázatok tárlatért Év Kiállítása 2025 díjat a budapesti Néprajzi Múzeum, és nyílt meg Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban a kitüntetett tárlat Székelyek – Örökölt vonások címen.

A dél-erdélyi Piskiben állították fel újra a Trianon idején elbontott emlékművet.

A sorozat tíz részét négy estén át vetítik le a kolozsvári érdeklődőknek.

Elkezdődnek a temesvári Hunyadi-kastély helyreállítási munkálatai, miután aláírták a kivitelezési szerződést a négy sarokbástyás erődítmény felújításáról – jelentette be Alfred Simonis, a Temes megyei önkormányzat elnöke.

Folytatódik a gyulafehérvári fejedelmi palota műemléki rekonstrukciója. A cél, hogy az egykori történelmi központ kulturális és oktatási térként szülessen újjá.

A kalákázás nemcsak közös építésről, közösségépítésről, tanításról, tanulásról, alkotásról és alakulásról szól, hanem még ezeknél is jóval többről. Ezt mutatja be a Pesti Vigadóban most megnyílt Kalákázni jó! című kiállítás.

Polgári védelmi szakértők vizsgálták meg a bányakatasztrófa helyszínét.

Köllő Miklóssal készített interjúnkban a népi építészeti hagyományokat tiszteletben tartó kortárs építészetet képviselő Larix Stúdió munkáiról, és a táji illeszkedés fontosságáról beszélgettünk.

A partiumi Nagyváradon, a román-magyar államhatár túlsó oldalán átadták a Mathias Corvinus Collegium (MCC) teljes mértékben restaurált és modernizált képzési központját.

Hátborzongató térélményt nyújtott a közelmúltig a most már víz alá került parajdi sóbánya, amely egy 3000 méter vastag sórétegben hozott létre utánozhatatlan világot a föld alatt.

A sóbánya elöntése után kezdődik az igazi veszélyhelyzet az erdélyi településen.