Hírek
-
MNB: 2026 gyenge év lehet az építőiparban, az Otthon Start viszont felpörgette a lakáshiteleket
Az építőipar az év második negyedévében sem tudott növekedni, és a Magyar Nemzeti Bank szerint 2026 egészében negatív lehet az ágazat hozzájárulása a gazdasági növekedéshez. A lakáspiacon ugyanakkor egészen más folyamat látszik: az Otthon Start jelentősen növelte a lakáshitelek iránti keresletet, miközben a jegybank már a lakossági beruházások növekedésével számol. -
Rácsok helyett tárgyalótermek – Új korszak kezdődik Szekszárdon
Új szerepet kaphat Szekszárd egyik különleges épülete: az egykori büntetés-végrehajtási intézetből modern bíróságot alakítanának ki. A Béla király téri ház felújításával ráadásul a város igazságügyi intézményei is közelebb kerülhetnek egymáshoz. -
Kik lesznek 2026 prímái? – Íme a Prima Primissima építészeti díjazottjai
Bordás Péter, Fekete Antal és Dr. Paulinyi Gergely DLA is ott van a 2026-os Prima Primissima jelöltjei között. A magyar építészet kategóriájának három szereplője eltérő tervezői szemléletet és életutat képvisel, munkáikkal pedig Debrecentől Budapesten át Tihanyig számos helyen találkozhatunk. -
Geotermikus energia és tetőkert – Új egyetemi központ nyílt Torontóban
A fenntarthatóság nem kiegészítő elem, hanem maga a koncepció a Torontói Egyetem Trinity College-ának új épületében. -
„A főépítész ne politikai döntések legitimálója legyen” – rekordrészvétel a jubileumi főépítész-konferencián
Harmincadik alkalommal találkoztak az ország főépítészei, ezúttal nem egyetlen településen, hanem a Balaton egészét középpontba állítva. A jubileumi konferencia egyik legerősebb üzenete az volt, hogy a főépítészt nem a már eldöntött beruházások utólagos véleményezésébe, hanem a döntések előkészítésébe kell bevonni. -
Megmenekül Gyula egyik legfontosabb műemléke: felújítják a több mint 220 éves Kishidat
Átfogó műemléki felújítás kezdődhet Gyula egyik különleges építészeti emlékén, az 1802-ben épült Kishídon. A vár egykori árka fölött átvezető, több mint 220 éves híd nemcsak közlekedési műtárgy: a város 19. század eleji újjászületésének és a történelmi várkörnyezetnek is fontos emléke. -
Magyar szentek Assisi falain – nyolcszáz év magyar emlékei Szent Ferenc városában
Magyar királyok és szentek néznek le Assisi egyik legfontosabb középkori templomának faláról, a Szent Klára-bazilika egyik üvegablakán pedig a Szent Koronás magyar címer jelenik meg. Assisi magyar emlékei a 800. jubileumon. -
Zöld, fenntartható, környezetbarát? Mostantól bizonyítani is kell az építőiparban is
2026. szeptember 27-től Magyarországon is szigorúbb szabályok vonatkoznak arra, miként nevezhet egy vállalkozás egy terméket, szolgáltatást vagy akár saját működését „zöldnek”, „fenntarthatónak”, „környezetbarátnak” vagy „klímabarátnak”. A változás az építőipart különösen érzékenyen érintheti: az építőanyag-gyártóknak, lakóingatlan-fejlesztőknek és más beruházóknak is érdemes felülvizsgálniuk honlapjaikat, prospektusaikat és reklámkampányaikat. -
140 éves kálvária után újjászületett a kerestineci Erdődy-kastély
Több mint négyszáz éves története során túlélte a török háborúk korát, parasztfelkelést, földrengéseket és számtalan átépítést, a 20. század végére azonban a Zágráb közelében álló kerestineci Erdődy-kastély súlyosan leromlott állapotba került. -
Egy budai lakás áráért tiéd lehet Mátyás fiának kastélya
570 ezer euróért, mintegy 210 millió forintért kínálják a horvát–szlovén határ közelében álló Kistábor (Mali Tabor) kastélyát, amely egykor Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak a birtoka volt. Az épület történelmi értéke jelentős, állapota viszont komoly felújítást igényel. -
Makovecz Imre építészete és szellemi öröksége
Tizenöt évvel Makovecz Imre halála után kevés volna pusztán a könnyen felismerhető formákat számon tartani. Be kell lépnünk a házaiba, meg kell néznünk, hogyan fogadják az embert és az időt. Ott derül ki, mennyi erő maradt bennük, és mennyi gondoskodást kérnek tőlünk. -
Európába nem, de Magyarországon sokat javult a fiatalok lakáshelyzete
Az európai fiatalok lakhatási helyzete alig javult az elmúlt években: 2025-ben az EU 15–29 éves lakosságának 26,9 százaléka élt túlzsúfolt lakásban. Magyarország ennél valamivel kedvezőbb helyzetben van, a fiatalok nagyjából negyede érintett. Hosszabb távon ugyanakkor látványosan csökkent a magyar túlzsúfoltság, amelyben egy évtizede még az uniós sereghajtók között voltunk.