Ahogy a nappalok rövidülnek, a város fényének szerepe felértékelődik. De mi történik, ha egy teljes ipari komplexum fényét egyszerre kapcsolhatjuk fel?

Van egy ország, ahol a táj és az építészet sokszínűsége egyszerre van jelen. Árad belőle valami ősiség, a Kelet szelleme, miközben a Nyugat gondolatvilága is úton útfélen megmutatkozik rajta. FormaVilág sorozatunkban az nagykövetségekkel együttműködve az építészetén keresztül mutatjuk be az egyes országokat. Következzen Grúzia!

Duplán is centenáriumot ünnepel hamarosan a legrégebbi szombathelyi cukrászda. 100 éves a Mészáros dinasztia, és ugyanennyi a működésük helyszínéül szolgáló, nevükkel régen összeforrt, ikonikus villaépület, bár történetük nem 1926-ban, hanem csak később fonódott össze. Egy emblematikus építész művének emblematikus sorsa, amelyről a családi cukrászat mai vezetőjét és az épületet ismerő levéltár-igazgatót kérdeztük.

A Mikulásról sokféle történet él, de kevesen tudják, „lakhelye” valójában nem a hófödte északon, hanem Dél-Olaszországban keresendő.

Zalaszántó fölött, a 316 méter magas Világosvári-hegyen épült fel a Béke Sztúpa, amely 30 méteres magasságával és 24 méteres átmérőjével Európa legnagyobb sztúpája.

Az élet (sajnos) többről is szól, mint a Fradi-meccsek, így elképzelhető, hogy olvasóink közül többen is nem a november 15-ei Fenerbahçe elleni vendégjátékának apropóján utaztak Isztambulba. Bárhogyan is legyen, íme 5 látványosság a török nagyváros ázsiai oldaláról, amiről méltatlanul kevés szó esik.

A most elhelyezett darabokkal együtt már 900 kis feliratozott kő emlékeztet Magyarországon a náci üldözések és deportálások áldozataira, és a sornak még nagyon sokáig nem lesz vége.

Rekonstrukciós sorozatunkban ezúttal a görög világ talán leglenyűgözőbb templomát keressük fel - a Kaukázusban!

Saját otthont építeni nagy vállalás – konténerből meg pláne. Varga Babett és Dávid mégis ezt tűzték ki célul. A szombathelyi pár hétközben Ausztriában dolgozik, hétvégente pedig a város melletti telkükön már több mint egy éve saját kezükkel építik álomotthonukat.

Tárnok Balázs tősgyökeres geszti: itt született és itt is járt iskolába, épp abba a geszti Tisza-kastélyba, amit nemrégiben teljesen felújítottak és egy komplex látogatóközponttá alakítottak. Mi teszi különlegessé ezt az épületet? Miért olyan egyedi még a kertje is? És hogyan éli meg a kastély újjászületését valaki, aki szinte egész gyerekkorát ezen falak között töltötte? Interjú az agrármérnökből lett kastélymúzeum-menedzserrel.

A frissen megnyílt geszti Tisza-kastély nem csupán egy gondosan helyreállított műemlék, hanem a magyar történelmi nagybirtokok világát idéző, elegáns szálláshely és kivételes étterem, ahol a 19. századi főúri reprezentáció a modern kényelemmel találkozik.

A kiállítás kurátora a világhírű építészkritikus, Jonathan Glancey volt, aki a megnyitón is tiszteletét tette.

„Nagyobbat lehet építeni, de régebbit soha!” Véleménycikk műemlékvédelemről, a hely szelleméről és a múlt épületeinek kortárs üzenetéről.

Páratlanul szép időszakát éli ilyenkor az ország legnyugatibb csücske, az Őrség, de nem elég megélni a pillanatot, mindig szükség van valakire, aki gondol a jövőre is.

És hogy milyen legendák övezik a Nádasdy család korábbi otthonát és milyen tragédia fűződik az építéséhez? Írásunkból kiderül.

A magyar és budapesti tudomány-, gazdaság- és politikatörténet legjelentősebb alakjainak végső nyughelyeként szolgál a Salgótarjáni utcai zsidó temető, ami rövid, de annál intenzívebb fénykorán túl, főleg a XX. század második felétől kezdve, szinte teljes feledésbe merült. Körbesétáltuk a temetőt, megismertük a történetét, a lakóit, és megérdeklődtük, mit hozhat számára a jövő.

A Pilis szívébe álmodott exkluzív szálláshelyet a Pyxis Nautica és a Hello Wood csapata.

Nagy Károlytól Szily Jánosig íródik a Kárpát-medence-szerte is kuriózumszámba menő szombathelyi vár ezeréves története. Köré és ráépült azóta sok minden, a nyomait azonban nem tudták eltüntetni az évszázadok.

Nemcsak kitűnő és korszakalkotó építészeket, hanem boldoggá avatott vértanú papot is adtak a nemzetnek a Brennerek. Boldog Brenner János vére nyomán a föld szentté lett, ahol most templom épül.

Hogyan formálják át a magyar városok jövőjét az adatvezérelt döntések, a mesterséges intelligencia és az okosváros-fejlesztések új generációja? Erre a kérdésekre is választ kaphattunk a Infotér ConTech konferencia kerekasztal-beszélgetésen.

Budapest hiányzó rehabilitációs programjáról, a Budavári Palota rekonstrukciójáról, a lakhatási krízisről a lakótelepek és a lakóparkok közötti különbségről is szó volt a Helyzet podcast legújabb adásában, ahol Lánszki Regő országos főépítész vendége Erő Zoltán budapesti főépítész volt.

A Magyar Mérnöki Kamara frissen újraválasztott országos elnöke szerint az építészekkel nem rivalizálni kell, hanem szimbiózisban dolgozni, de a fenntarthatóság csak mérnöki válaszokkal lesz valóság.

A Barnabás-torony 100 éves jubileuma egy olyan építészeti mérföldkő, amely jól szemlélteti, hogyan vált a Sagrada Família Gaudí látomásából Barcelona jelképévé és a világ leghíresebb templomává.

A tervezők egy végtelen hurokra épülő, mozgásból formált épület- és tájkompozíciót hoztak létre, amelyben az organikus tömegformálás, az eozin-metafora és a táji mintázatokból építkező téralakítás egységes vízióvá állt össze.

A debreceni Magyar Közlekedési Múzeum tervpályázatán az Archiko, a GAV-ART Stúdió és a T1 Studio közös munkája a II. díjat nyerte el.

Megvan a tervpályázat eredménye, így már tudható, hogy fog kinézni a Debrecenbe költöző új Közlekedési Múzeum. A pályázat győztese, a DAW Építész Stúdió lett.

Egyre többen és többször hivatkoznak Debrecenre Magyarország második fővárosaként. De valóban érdemes a város erre a címre? Többek között erről kérdeztük Papp Lászlót, a város polgármesterét, aki a múzeumköltöztetésekkel kapcsolatos kritikákra is válaszolt.

Jakutszkban, Szibéria egyik leghidegebb városában a téli mínuszok mindennaposak. A helyi lakóépületek és modern lakóparkok az emberekkel együtt alkalmazkodtak az extrém hideghez.

Vajon hogyan találkozik az úgynevezett hurkolt 3D vasalás, a cementkötésű szénszálas betét és a 3D betonnyomtatás egy közös hídprojektben, amely a laboratóriumi innovációt ipari alkalmazássá emeli.

A művészet nála nemcsak a valóságra reflektáló tükör, hanem közösség- és valóságteremtés. Interjúnkban Csáji László Koppány a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet küldetéséről ad számot.

Ma kilencven éve, 1935. november 20-án született Makovecz Imre, a magyar organikus építészet legmeghatározóbb figurája, a világszinten talán legismertebb magyar építész. A meghatározó építészre munkásságának öt "leg-épületével" emlékezünk.

Miért nem látszik ma a ház mögött a tervező? Számít-e egy gyógyfürdőben, hogy milyenek a fények és a hangok? Betartatják-e a települések az arculati kézikönyvüket? Ezekről is beszélgettünk Mátis Barna építésszel, a Mátis és Egri Tervező Kft. ügyvezetőjével.

Kastélyok, villák, házak a világ minden tájáról az élet múlandóságáról árulkodnak, miközben a természet szépen lassan átveszi az uralmat az építészet felett.

Stjepan Mikulić MI-szakértővel és tanácsadóval arról beszélgettünk, hogyan hat a technológia a regionális építészeti kultúrákra, milyen módon képes pontosabb, fenntarthatóbb döntéseket támogatni, és hogyan segít akár milliókat megtakarítani egy-egy projekt során.

A „Mérnöknők” című kötet kapcsán Szabó Eszterrel beszélgettünk a vasi mérnöknők életútjairól, a női mérnöki pálya múltjáról és jelenéről, a láthatatlan terhekről és arról, miért nem nemi kérdés, hanem társadalmi hatású alkotás a mérnökség.

A világon mindenhol gyors ütemben haladó szuburbanizáció az agglomeráció kiterjedését és egyben felértékelődését hozta magával, a növekvő és gyarapodó vonzáskörzeteknek azonban egyre több kihívással kell megbirkózniuk, hazánkban és nemzetközi viszonylatban egyaránt.

A tiroli grófi családból származó miniszter hazánk és ezen belül az Alföld valódi felvirágoztatójává vált – történelmünk talán legsúlyosabb traumája után.

A Téralkotók sorozatban ezúttal Király Zoltán építésszel, a 20. évfordulóját ünneplő TIBA Építész Stúdió vezetőtervezőjével beszélgettünk.

Ünnepi programok Füzérradványban, Keszthelyen, Tatán.

Eldőlt a szabadkígyósi Wenckheim-kastély sorsa.

A téli hónapokban a magyar kastélykertek igazán különleges hangulatúak. A reggeli köd, a fák ágain csillogó dér és a csend tökéles alkalmat kínál egy kiadós sétára. Számos kastélyunk ráadásul díjmentesen látogatható a téli időszakban – ezek közül szemezgettünk.

Tárnok Balázs tősgyökeres geszti: itt született és itt is járt iskolába, épp abba a geszti Tisza-kastélyba, amit nemrégiben teljesen felújítottak és egy komplex látogatóközponttá alakítottak. Mi teszi különlegessé ezt az épületet? Miért olyan egyedi még a kertje is? És hogyan éli meg a kastély újjászületését valaki, aki szinte egész gyerekkorát ezen falak között töltötte? Interjú az agrármérnökből lett kastélymúzeum-menedzserrel.

Meghitt és ünnepélyes hangulat töltötte meg a keszthelyi Festetics-kastélyt, amikor a város díszpolgárát, herceg Festetics Györgyöt köszöntötték 85. születésnapján.

Akár egy rövid egynapos útra mész, akár a Kéktúra útvonalán haladsz, azt tervezheted úgy, hogy egy kastély vagy vár is keresztezze az utadat. Íme közülük öt, amely ideális megálló egy országjárás alkalmával.

Addig azonban még Dégen is láthatjuk.

Erre kétszer is lehetőség nyílik novemberben.

Egy kastély, melynek falai között miniszterelnökök nőttek fel, hosszú évtizedek pusztulása után most régi fényében tündököl. Videónk.

A Dijkstra az FDB-Projekt Kft új, adatvezérelt platformja, amely egységes és átlátható adatfolyammá rendezi a homlokzati projektek teljes életciklusát a tervezéstől a gyártáson át a kivitelezésig.

Mindenki jól ismeri azokat a csatákat, amiket kötelezően meg kell vívni, ha az ember házépítésre vállalkozik. De mi lenne, ha mégsem kéne a kőművessel, a hidegburkolóval és az illetékes hivatalokkal viaskodni?

Az építőipar jövője nem a látványos high-tech megoldásokban, hanem az egyszerű, jól működő digitális eszközökben rejlik – vallja Grzegorz Szalewicz, a Budowa 2.0 alapítója.

Angie Arroyo Mendez, az oslói A-lab technológiai igazgatója szerint a digitalizáció akkor válik valóban értékessé, ha segíti az építészeket abban, hogy felelősebben, tudatosabban és kreatívabban formálják a világot.

Mennyi idő, mire a bank átutalja a tulajdonosnak a lakáshitelt? Ez az a kérdés, amely rögtön nagyon aktuális lesz, amint eldöntöd hogy hitel segítségével szeretnél ingatlant vásárolni és megtalálod a megfelelő otthont. Lássuk, lépésről lépésre a folyamatot!

A hiteligénylés nem egyszerű folyamat. Jó pár dokumentumot be kell szerezni ahhoz, hogy be tudjuk nyújtani az Otthon Start kérelmet. Összeszedtük, mire van hozzá szükség és mit honnan lehet beszerezni.

Kis mértékben csökkent az Otthon Start programban megvásárolható lakóingatlanok aránya a kínálatban a bejelentés óta – közölte a Zenga ingatlanhirdetési portál.

Igen, még a Rózsadombon is lehet első lakást venni 3 százalékos fix kamatozású hitellel. Mutatjuk, hogyan!

Budapesten lakást venni már-már lehetetlen küldetésnek tűnik egy átlagos pénztárcával. De mi a helyzet, akkor ha az Otthon Starttal próbálkoznánk? Íme a budapesti OSP kisokos!

Az Otthon Start Program alapvetően a fiatalokat segíti, hogy saját lakáshoz jussanak. De mi történik, ha kicsit nagyobbat álmodunk?

A lehető legalacsonyabb kamatokkal, készpénzbónuszokkal és már extra kedvezményekkel is csábítják a bankok az ügyfeleket.

Nem a legfrekventáltabb helyeken fog érvényesülni a kedvezményes lakáshiteles program.

A műemlékfelújítás sokszor inkább tűnik kalandnak, mint építkezésnek: tele meglepetésekkel, kompromisszumokkal – és időnként csontvázakkal, szó szerint is. De mihez kezdjünk, ha egy régi, védett épület a miénk lesz?

Hogyan építsünk házat 2025-ben? Segítünk eligazodni az otthonteremtés útvesztőiben.

Egy új találmány, amely egy csettintéssel írja felül azt, amit eddig a moháról gondoltunk.

Tudtad, hogy többen élnek hazánkban vályogházban, mint panellakásban? Ennek tükrében érdemes mérlegelni, hogy milyenek is ezek a vályogházak.